Hol is kezdjem milyen az élet három gyerekkel?!
Mire ezt leírtam Gergő elkezdett nyafogni, mert álmos, Jázmin alszik, Dani játszik.
Ez a kis monológ negyed órával később íródott.
Szóval annyira nem érek rá, de nem érzem megterhelőnek.
Aranyosak, sokat szeretgetik egymást. Csak éppen időm nincs túl sok mindenre.
Alvásban általában váltják egymást, mire Jázmin felébred, Gergő elalszik.
Szerencsére ritkán ébresztik fel egymást. Gergő, sőt a Jázmin is hozzá szokott a hangosabb léthez.
Gyerekek:
GERGŐ! Kezdjük a legkisebbel..
Szépen növekszik, nagyon sokat mosolyog (már produkált 2 kisebb kacajt is) dumcsizik, már megy a gigi és társai. Sokat alszik, de napközben már elég sokat van fent is. Az éjszakákat átalussza, ez azt jelenti, hogy 11-alszik reggel 5-6ig.
Eddig szépen szopizott, bár nehezen indult be a tejcsim, meg ő is lusta volt.
Sajna mostanában is elég nehezen eszünk, mert piros a torka, gondolom, fáj is neki. Kevesebbet eszik, minimálisat hízik. Remélem javul ez a helyzet.
(na közben Jázmin felkelt és ütöget,hogy "hahó anya",foglalkozzak vele inkább.)
Rossz: Volt Gergőnek egy légzés leállása,hát senkinek nem kívánom,hogy ezt átélje,mert még utána is remegtem jó ideig. Hétfő hajnalban történt, megszólalt a légzésfigyelő, rohantam be, Balázs utánam. Mire beértem már nem szólt, tehát lélegzett, de olyan kis fura volt, így felvettem. Hozzám bújt és éreztem, ahogy lélegzik egy nagyot, majd kisebbet, még kisebbet és utána nem.... Elkezdtem vele kiabálni, megráztam, lélegezni lélegzett kicsiket, de nem ébredt fel.
Paskoltam a fenekét, Balázs pofozgatta, de semmi. Bevittük a fürdőbe és megmostam az arcát, erre fintorgott, de még mindig semmi, vagy kétszer mostam neki az arcát, de nem akart felébredni. Már könyörögtem neki, hogy sírjál már te gyerek! Balázs megfogta a talpait, kidugta a hálózsákból) és bele nyomta a hideg víz alá! Na, ez hatot, felébredt és elkezdett üvölteni.
ISTENI érzés volt! Levetkőztettem pelusra és ott figyeltük a pelenkázón, de csak mosolygott és dumcsizott nekünk, mintha mi sem történt volt. Aztán vagy fél órát ültem vele a székemben, ringatva és a lélegzését számolva, mert elaludt az ölemben.
Szerencsére az óta nem történt semmi baj.
Doktor néni szerint, mivel piros a torka, sokat nyálzik, lehet, hogy lecsorgott neki és az idézte elő, de ha még egyszer előfordul menni, kell neurológiára.
Szóval ijesztget ez a gyerek, de áldom, hogy ragaszkodtam a légzésfigyelőhöz, bele sem merek gondolni mi, lenne, ha, nem lett volna. Sajna már a születése napján is előfordult nála, hogy el felejtett levegőt venni.
DE most minden rendben, sokat eszik, alszik jókedvű és remélem soha többet nem fog ijesztgetni.
Már 5250 gramm.
A centijét nem tudom.
